Környezetvédelem és környezettudatosság -
tényleg jelentenek nekünk ezek valamit?
Azt hiszem mostanra elértük azt a pontot, amikor a fenntarthatóságról és a klímaváltozásról szóló híreket már tényleg nem lehet elengedni a fülünk mellett. Szerintem senkit, még a „ökoszkeptikusokat” sem hagyja hidegen az óceánokon úszó szemétszigetekről, az azokban vergődő állatokról keringő képek vagy az aktuális beszámolók a lángoló amazonasi esőerdőről, hogy csak néhány friss példát említsek.
Forrás: bbc.co.uk GettyImages
Forrás: NatGeo, késztette: Michael Nichols
Kérdés, hogy mi, “egyszerű halandók” tudunk-e, és ami fontosabb, akarunk-e tenni valamit a maguk szintjén, amíg arra várunk, hogy a világpolitika döntéshozói is beálljanak végre az ökológiai katasztrófa megelőzésének ügye mögé. Tehát a nagy kérdés:
Lehet az egyéni tetteknek bármi érzékelhető eredménye?
Szerintem igen. „Sok kicsi sokra megy” – szól a mondás is.
Előre bocsátom, nem vagyok szakember, nem is célom ezzel a bejegyzéssel komoly és mélyenszántó gondolatokat megosztani Veletek, de egy ideje már érzem, hogy sok minden nincs rendben azzal, ahogy a hétköznapjaink működnek, amin érdemes elgondolkodnunk.
Szerencsére egyre többen és többen fordulunk a környezettudatosság felé, próbáljuk megállítani az iszonyatos pazarlást és a minden képzeletet felülmúló szeméttermelést. Vannak köztünk olyanok, akik nem szívesen csatlakoznak nagy kampányszerű látványos mozgalmakhoz, de a saját lehetőségeikhez képest apró lépésekkel megteszik, amit lehet: tudatosan vásárolnak, kerülik a pazarlást, szelektíven gyűjtik a hulladékot (még pl. olyan nehezített esetben is, amikor nem „jön házhoz” a kukásautó, hanem csak távolabb, másik utcában, vagy pl. a szomszéd faluban van csak szelektív gyűjtő), illetve igyekeznek olyan tárgyakat használni a mindennapjaikban, amiket nem kell kidobni egy használat után.
Mindenkinek magában kell eldöntenie, hogy számára miért fontos a környezetvédelem, mit akar és tud megtenni ennek érdekében. Aztán apró lépésekkel, egyszerre egy-két szokást megváltoztatva lehet haladni előre az úton.
Nálunk az idei nyár egyik ilyen kis lépése az volt, hogy a fiaimmal kitiltottuk az életünkből a szívószálakat (pedig nagyon szerették azt, de megértették, hogy mekkora pazarlás és szennyezés azért, hogy „vicces legyen inni”), majd egy bevásárlás alkalmával a zöldségekhez és gyümölcsökhöz használatos nejlonzacskók ügyében is betelt nálam az a bizonyos pohár. A boltban igazából fel se tűnt, rutinszerűen tépkedtem le azokat egymás után, de otthon a kipakolásnál elborzadtam a sok egyszer használatos műanyag zacskó láttán (és ez csak egyetlen bevásárlás).
Mi lesz ezekkel???
Jobb esetben megpróbáljuk újra hasznosítani őket egyszer-kétszer, de ezek olyan silány minőségűek, hogy tényleg gyakran csak egyszer használhatóak. Tegyük a szívünkre a kezünket, hány ilyen műanyag zacskót dobunk ki végül a szemétbe, még akkor is ha nem szakadt, csak azért, mert egyszerűen nem tudjuk hova tenni? Ezek jobb esetben a szeméttelepen, rosszabb esetben egy óceán vizében végzik, hogy aztán 500 évig még velünk legyenek… Ekkor elgondolkodtam, hogy:
Van megoldás?
Tehetünk, tehetek én ellene valamit?
Manapság egyre többször láthatjuk a boltokban, piacokon, hogy a gyümölcs, a zöldség, de akár a pékárú is csinos kis otthonról hozott hálós zacskókba, táskákba kerül a műanyag zacskók helyett és már a pénztáraknál sem jelent ez fennakadást, sőt, inkább elismerő tekinteteket látok ilyen esetekben. Nemrég megjelent hír szerint az egyik legnagyobb élelmiszeráruház nemhogy nem tiltja, egyenesen támogatja az otthonról hozott táskák használatát, ami szerintem igen jelentős előrelépés. Igen, ez igényel egy kis odafigyelést (hiszen magunkkal kell vinni) és törődést (mivel időnként ki kell mosni), de ezzel az egészen apró lépéssel máris tettünk valamit a (személyes) környezetünkért. Mindenki végiggondolhatja, hogy a maga részéről hány műanyag zacskótól szabadítaná meg ezáltal a világot.
Nem áll szándékomban senkit sem győzködni, mivel az elvvel szerintem alapjaiban mindenki egyetért, és nem is szeretném magam beállítani valami hatalmas környezetvédőként, hiszen én is csak épphogy elindultam ezen az úton, de erősen hiszek benne, hogy ha tudatosan és felelősségteljesen tekintünk a jövő felé, akkor nem szabad megrekedni a gondolatok szintjén, hanem igenis meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, amivel akár csak kicsit is könnyítünk a környezetünk terhelésén.
Érdekel egy megoldás a műanyagmentes bevásárlásra?